Search

Tavaszolás

A 12 éves autista kislányom, aki annyira szeretne barátkozni, a gyógypedagógiai iskolában végre néhány, hozzá hasonlóan különc barátra lelt. Amikor megtudta, hogy nem lesz iskola egy ideig, éktelen zokogásban tört ki. Meglepődtem, mennyire felfogja már az iskolahiány várható következményeit, a magányt, hiszen ez az első napon történt és még nem volt saját tapasztalata erről az új helyzetről, hacsaknem az Indiában töltött fél évünk. Borzasztóan sírt és közölte, neki most nagyon rossz, mert rossz napja van. Szerencsére már ismerem és tudom, ha hirtelen jó napból „rossz nap” lesz, akkor valami csalódás érte, amitől kifordul a világ önmagából. Kérdezgetni kezdtem, és megnyugtattam, nem az egész napod rossz, kicsim, csak most éppen rájöttél valamire, ami bánt. De ő sírt tovább és közölte, neki most iszonyú rossz lesz. Ezen a ponton kupaktanácsot hívtam össze. Gyertek ide gyerekek, fontos dolgot szeretnék mondani. Kíra ügyesen máris megértette, hogy most nehéz lesz. Nem csak neked, Kíra, mindannyiunknak (az optimista anyuka bátorítja gyermekeit!). Itthon leszünk, magunkban, nem megyünk sehová, nem találkozunk senkivel, magunkban tanulunk, pont, mint Indiában. Úgyhogy aki akarja, most fejezze ki a csalódottságát és sírja ki magát. Aztán abbahagyjuk. Most nem ez az a pillanat, amikor azon fogunk siránkozni, hogy milyen rossz nekünk, mert hálásak lehetünk minden percért, amit egészségesen töltünk, védőburokban, távol a világtól, szeretetben, együtt. Nekem sem lesz könnyű, hidd el. Egyedül kell hármotokat tanítanom itthon, miközben a munkám úszik, sőt értelmét vesztette ideiglenesen és bevételünk sincs, monotonul bezárva kell főzni és még a nagyszülőkkel sem találkozhatunk. De most nem az számít, hogy te hogy érzed magad, hanem, hogy mit teszel. Hogy össze tudsz-e fogni egy cél érdekében. Neked ebben az a felelősséged, hogy tanulj, nógatás nélkül és betartsd a járványra vonatkozó játékszabályokat.

„Jó anya, mondja erre Kíra, valahogy ki fogom bírni, ki kell bírni, ugye?”



Mondom: „Nem, Isten ments, hogy végig szenvedjük az egészet! Annak mi értelme lenne? Jól fogjuk magunkat érezni! Szuperül fogjuk mulatni az időt, jól beosztjuk, így hamar készen leszünk a tanulással és aztán sokat játszunk, kertészkedünk, kézimunkázunk, táncolunk, sütünk-főzünk. Úgy fogunk erre az időre visszaemlékezni, hogy ez volt a legjobb közös tavaszolásunk!”

Aztán már aznap délután látom, hogy jön, lelkesen mutatja, hogy ő most színes karkötőket fog makramézni, mindenkinek, akit kedvel. Kettő már az első napon el is készült. Még hogy az autisták nem tudnak a terven változtatni!


57 views1 comment

Kapcsolat

Tel: +36202121111

© 2019 by Dóra Lohonyai. Proudly created with Wix.com

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now