Search

Szabadság

Mint gyakorlott világutazó és kalandkereső, kíváncsian figyeltem már márciusban a világban zajló eseményeket. Eszméletlen történelmi pillanatnak, sőt átalakulási folyamatnak lehetünk a részesei és igyekeztem ennek minden pillanatát kiélvezni. Nem mintha nekem nem hozott volna rengeteg vesztességet is a covid, mint talán mindannyiunk számára, de ezek, az én esetemben, mind sokat tanítottak nekem. Mint általában, a nehéz dolgokból többet tanulhatunk, és ennek örülhetünk. Nekem például az első naptól kezdve több korábbi tevékenységem is teljesen értelmét vesztette az új helyzetnek következtében. Így hát elengedtem sok idejét múlt dolgot, tevékenységet, kapcsolatot és hiedelmet az életemből és ezt egy fejlődési folyamat részeként könyveltem el magamban. A változás velejárójaként, mely szükségszerű, míg élünk. És hálás vagyok, hogy élek.


Elengedés. Talán ez a kulcsszó. És az elfogadás. Mindkettőt már évek óta erősen tanítják nekem az autista gyermekeim, hiszen velük egy másfajta életet kellett elfogadnom, ezzel lemondva az eredeti elképzeléseimről. De mégis. Mindig van új feladat. Mindig van új elengedni való. Csak kell egy kis távolság, amiről ránézünk az életünkre és meglátjuk, mi is az. Erre jók az utazások is, de tökéletesen megfelel egy világvírus is. Segít lelassulni és rátekinteni kívülről saját magunkra, mint egy idegenre és észrevenni azt, amit amíg benne vagyunk az életünkben, nem látunk.


Mint gyakorló asztrológus, látom és értem, mi zajlik a bolygók szintjén és tudom, hogy ez a lassú, ám de annál mélyebbre ható tanítás egy igen különleges új világot hoz el nekünk. Mi magunk alakulunk át gyökeresen és ettől a világ is. Észrevetted, hogy mindenkinek gyökeresen átalakított valamit az életében ez a tanító vírus? Hogy mindenkit arra kényszerített, hogy szembe nézzen azzal, amiben éppen rátalált márciusban? Valljuk be, kevesünknek van minden szempontól rendben az élete. Akinek bármilyen gondja is volt, amit talán évek óta hordoz magával, most arra került a fókusz. Kinek a párkapcsolata, kinek annak a hiánya. Kinek a régóta halogatott munkahely vagy karrier váltás. Kinek a rég óta vágyott lelassulás és befelé fordulás.


Elnézem, ahogy kívülről stabilnak tűnő párkapcsolatok hullanak szét körülöttem és ahogy stabilnak látszó jókedélyű emberek válnak depresszióssá a monotóniától és a bezártságtól. Elnézem, ahogy évek óta jól menő vállalkozások dőlnek be és mások meg most virágoznak. És minden nap hálát adok a belső Istenemnek, hogy velem van és én jól vagyok. Minden szempontból jól. Testileg, lelkileg, szellemileg. És tudom, alázattal elfogadom, hogy ez bármikor változhat. Nem azért vagyok jól, mert nem okoz számomra sok kellemetlenséget is a covid, mert okoz, vagy mert nem vágyom kimozdulni, társasági életet élni vagy épp éputazni, mert vágyom. Hanem egyszerűen azért, mert mindenben meg lehet találni a jót. A covidban is.


Nekem sokat adott. Jó volt lelassulni és befelé figyelni. Jó volt olyan dolgokat megcsinálni, amikre máskor nincs idő. Jó volt a lelassulásnak köszönhetően újra rácsodálkozni a virágok szépségére, a tavasz illatára és a Hold szépségére. Jó volt értékelni a levegővételt és az egészség minden pillanatát, hálával konstatálni, hogy még mindig jól vagyok egy ilyen kontrasztos világban. Jó volt odafigyelni a belső hangra, mely egyre kevésbé volt kusza és ahogy a belső zűrzavar elkezdett kitisztulni, úgy lett egyre nyugodtabb és egyértelműbb. Jó volt napi szinten meditálni. Már évek óta többször nekiveselkedtem a meditációnak, de mindig sajnáltam rá az időt. Most végre beillesztettem a napi rutinomba és tudom, hogy ott is marad, mert jó nekem. Csak elkezdeni volt nehéz. Évek óta próbáltam magamat pontosságra tanítani, mindhiába. Mindig úgy tűnt, fontosabb még valamit belezsúfolni az időmbe, mint mások idejét tiszteletben tartani. A covid erre is megtanított. Köszönöm.


Sorolhatnám azt a sok felfedezést és tanítást, amit kaptam tőle, de mindenek előtt a belső utazás lehetőségét értékelem. Nekem az utazás azért volt mindig fontos, mert olyan elképesztő szabadság érzést ad. Spontánul és gondtalanul jönni-menni, felfedezni idegen országokat és kultúrákat, új dolgokat tapasztalni, új szemszöből szemlélődni, micsoda élmény! De most felfedeztem egy ennél is nagyobb lehetőséget! Még nagyobb élmény befelé utazni, végtelen belső járatlan utakat feltérképezni, önmagunknak félelem nélkül megengedni a folytonos változást. Elengedni a régi mintákat és működési sémákat, a bennünk futó programokat és újak után kutatni, azokat kipróbálni. Határtalan lehetőség!




154 views0 comments

Kapcsolat

Tel: +36202121111

© 2019 by Dóra Lohonyai. Proudly created with Wix.com

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now